Biztos hallottátok már, hogy sok ehető virág létezik. Meg lehet őket enni, fel lehet használni friss salátában, szörpöt, lekvárt, vagy teát lehet belőlük készíteni, sütemények díszítésére is kiváló, de némelyik palacsintatésztában kisütve is finom. Legkönnyebben hozzáférhető pl. az akácvirág, ibolyavirág, levendulavirág, sarkantyúka, gyermekláncfű (pitypang), rózsa, árvácska, tökvirág, cukkini virágja.
Személyes tapasztalatom van a tök-és cukkini virággal, mert ezeket ki lehet sütni palacsintatésztában, és finom ropogósak lesznek a végén. Nem édességként kell fogyasztani, hanem sós ételként. Előételnek is tökéletes.
A gyermekláncfű leveleit belerakhatjuk salátába és virágaiból szörpöt, szirupot készíthetünk, illetve az egész növény felhasználható teának is.
Az akácvirág frissen leszedve is ehető, vagy szörpöt tudunk belőle készíteni, melynek az íze olyan, mintha akácmézet ennénk. Gyümölcsteában és gyógynövényes teában is jól érvényesül az íze.
Az ibolyavirágot is megehetjük nyersen, vagy készíthetünk belőle szirupot, szörpöt, zselét, teát. Franciaországban, Toulouse-ban az ibolyából sok mindent készítenek, pl. ibolyás csokoládé, cukorka, méz, szörp, szirup, lekvár, tea, likőr. Amit csak el tudtok képzelni. Én az ibolyás lekvárt kóstoltam meg, és nagyon ízlett. Tavasszal azért is szedtem egy csomó ibolyavirágot az erdőben, mert emlékeztem, hogy milyen finom az íze. A szárított virágokból aszalt meggyel készítettem gyümölcsteát, amelynek nagy sikere volt. A vadárvácska hasonlóképpen használható fel, virágai ehetőek.
A levendulavirágot elsősorban szörpnek használhatjuk fel, vagy mézben is finom. Persze a levendula nagyon sokrétűen felhasználható, gyógynövényként is, kozmetikumokban is kedvelt.
Rózsavirágból szintén lekvárt készítenek, amelynek eléggé jellegzetes az íze. Sokan nem szeretik. A nyers virágot még nem kóstoltam.
A sarkantyúka virágjai szintén nyersen ehetőek. Salátában nagyon ízletesek.
FÜVELLŐ 